Titkosítás
A titkosítás az információ összekeverése (egyszerű szöveg titkosított szöveggé alakítása) annak érdekében, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. Ha a titkosított formában lévő adatok elvesznek vagy ellopnak, minimális a nyilvánosságra hozatal kockázata, mivel a támadó nem rendelkezik a visszafejtési kulccsal.
•Adattitkosítás az online biztonság részeként
•Miért használjuk a titkosítást?
•Kiválasztott adattitkosítási módszerek
•Miért titkosítja a vállalati adatokat?
•Hogyan lehet biztosítani a Secure Data titkosítását?
A vállalatnál a titkosítás védi a vállalat szellemi tulajdonát és know-how-ját, valamint az ügyfelek, alkalmazottak és üzleti partnerek személyes adatait.
Mindezt egy támadó vagy tolvaj pénzzé teheti, vagy visszaélhet vele.
Adattitkosítás az online biztonság részeként
A kommunikáció a HTTPS protokollon keresztül történhet az adatok interneten keresztüli továbbításakor, például weboldalak elérésekor. Ez a protokoll a TLS/SSL protokollt használja a kommunikáció titkosításához. Ez biztosítja, hogy az érzékeny információk, például a bejelentkezési vagy fizetési adatok titkosítva legyenek és védve legyenek az átvitel során.
Egyes e-mail szolgáltatások támogatják az adatátviteli titkosítást (például TLS/SSL használatával) vagy a végpontok közötti titkosítást is, ami hasznos, ha érzékeny információkat küld.
A teljes lemezes titkosítást az eszközökön tárolt adatok védelmére használják. Ez az intézkedés segít megvédeni a lemez tartalmát, ha az eszköz elveszett vagy ellopott.
A biztonsági mentés során az adatok titkosítva kerülnek mentésre. Ha valaki biztonsági hozzáférést kap, csak a megfelelő kulccsal olvashatja el őket.
Az érzékeny adatok titkosított tárolóban tárolhatók, például külső titkosított meghajtón vagy fejlett titkosítási mechanizmusokkal rendelkező felhőtárolóban.
Miért használjuk a titkosítást?
Az átlagos felhasználó számára a titkosítás számos előnnyel járhat, különösen a biztonság és az érzékeny információk védelme tekintetében. Íme néhány fő előny, amelyet a titkosítás nyújt az átlagos felhasználó számára:
•A titkosítás megvédi a személyes adatokat, például jelszavakat, banki adatokat és egyéb érzékeny információkat az illetéktelen hozzáféréstől, segítve a felhasználó magánéletének védelmét.
•A titkosítás csökkenti az adatlopás kockázatát online tranzakciók, például vásárlások, fizetések vagy banki szolgáltatások végrehajtása során.
•A titkosított e-mail kommunikáció használata megvédi az e-mailek tartalmát a jogosulatlan személyektől. Amikor egy felhasználó nyilvános Wi-Fi hálózathoz csatlakozik, a titkosítás megakadályozza a támadókat az átvitt adatok megfigyelésében és elfogásában, erősítve a kapcsolat biztonságát.
•Disk encryption olyan eszközökön, mint a számítógépek és a mobiltelefonok, akkor is védi az adatokat, ha az eszköz elveszett vagy ellopták.
•Felhőalapú tárolás használatakor a titkosítás megvédi a feltöltött adatokat a szolgáltatók vagy harmadik felek jogosulatlan hozzáférésétől.
•A titkosítás hatékony védelmet nyújthat a zsarolóprogramok ellen. A titkosított kommunikációs eszközök (például titkosított csevegések) csökkentik a kommunikációs tartalommal való visszaélés kockázatát.
Kiválasztott adattitkosítási módszerek
Adattitkosítás nyugalomban
Teljes lemeztitkosítás—a teljes lemez automatikusan titkosításra kerül, így a felhasználó nem tudja ellenőrizni, hogy a fájl titkosítva van-e tárolva. Azonban figyelembe kell venni a titkosítás magasabb hardver- és időigényét.
Fájl- vagy mappaszintű titkosítás — a felhasználó csak azokat az adatokat választja ki és titkosítja, amelyeket védeni szeretne. Az egyes mappákat vagy fájlokat mindig egyetlen kulccsal titkosítják, amellyel újra visszafejthetjük őket. A titkosítás gyorsabb, mint a teljes merevlemez-titkosítás, és a hardverkövetelmények alacsonyabbak.
Adatok titkosítása az átvitel során
End-to-end titkosítás (E2E)— Ez egy olyan módszer, ahol az információkat csak a végeszközökön titkosítják és dekódolják. Ez garantálja a továbbított adatok titkosságát, és kiküszöböli a kommunikációt közvetítő szerveren történő lehallgatás vagy feldolgozás kockázatát. Gyakran kombinálja a szimmetrikus és aszimmetrikus titkosítást, vagy Diffie-Hellman kulcscserét használ.
Client-kiszolgáló titkosítás (C2S)—Olyan módszer, amelyben az üzenet csak arra a szerverre van titkosítva, amelyen keresztül a kommunikáció áthalad, de az adatok titkosítatlanul futnak az ügyfél és a kiszolgáló között. A kommunikációtitkosításnak ez a formája nem a legbiztonságosabb, mivel egy támadó lehallgathatja.
Miért titkosítja a vállalati adatokat?
A titkosítás védelmet nyújt az alkalmazottak személyes adatainak, pénzügyi adatainak, üzleti titkainak és stratégiai terveinek. Ez segít megelőzni az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést és azok visszaélésszerű felhasználását.
Számos iparágban előírt jogi szabványok és szabályozások vannak érvényben, amelyek az érzékeny információk védelmét követelik meg. A titkosítás segíthet a vállalkozásnak megfelelni ezeknek a szabványoknak, és minimalizálhatja a bírságok vagy jogi problémák kockázatát.
A titkosítás segít megvédeni az adatokat az illegális hozzáféréstől vagy a szivárgástól, ha a készülék elvesztése vagy biztonsági megsértése történik a vállalaton belül vagy kívül. Ezért a titkosítás belső fenyegetések ellen is védelmet nyújt, például a jogosulatlan hozzáféréssel rendelkező alkalmazottakkal szemben.
Az érzékeny információk kiszivárgása komolyan károsíthatja egy vállalat hírnevét. Az adattitkosítás hozzájárul a megbízható vállalati imázs kialakításához, és jelzi, hogy a vállalat aktívan aggódik adatainak és ügyfeleinek biztonságáért.
Titkosítás és előírások
A titkosítást ma számos szabályozás és törvény is megköveteli vagy ajánlja, beleértve a GDPR-t, a NIS2-t, a PCI-DSS-t, a HIPAA-t, a SOX-ot és a GLBA-t. Ha a személyes adatokat megfelelően titkosítják, az adatvédelmi incidenseket sokkal kevésbé valószínű, hogy megfelelési hibaként értékelik.
A titkosítást számos előírás és törvény is megköveteli
Hogyan lehet biztosítani a Secure Data titkosítását?
Az adattitkosítás biztosítása technikai intézkedések, szakpolitikai adminisztráció és munkavállalói képzés kombinációját igényli. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a lépéseket, amelyeket megtehet a Secure Data titkosítás biztonságának érdekében vállalkozásában:
•Hozzon létre egy világos és átfogó biztonsági szabályzatot, amely magában foglalja az adattitkosítást. Határozza meg, hogy mely adatokat titkosítjuk, milyen módszerekkel, és ki férhet hozzá a dekódolt adatokhoz.
•Használjon VPN-t (virtuális magánhálózatot) a hálózathoz való biztonságos távoli csatlakozáshoz, és titkosítsa az e-maileket érzékeny információk továbbításakor.
•Használjon lemeztitkosítást olyan eszközökhöz, mint a számítógépek, laptopok és mobiltelefonok. A lemeztitkosítás védi az eszközön tárolt adatokat, és biztonsági réteget biztosít, még akkor is, ha elveszett vagy ellopott.
•Ha felhőszolgáltatásokat használ, győződjön meg arról, hogy a szolgáltatók támogatják az adattitkosítást nyugalmi állapotban és átvitel közben.
•A titkosítási kulcskezelés a titkosítási folyamat alapvető eleme. Biztosítsa a titkosítási kulcsok biztonságos tárolását és kezelését. Rendszeresen újítsa meg őket, és ellenőrizze használatukat.
•Vezesse be a többtényezős hitelesítés használatát az érzékeny rendszerekhez és adatokhoz való hozzáféréshez. Ez további védelmi réteget biztosít még akkor is, ha a jelszó veszélybe került.
•Rendszeresen ellenőrizze a titkosított adatokat és végezzen ellenőrzéseket. Válaszoljon szokatlan tevékenységekre vagy eseményekre.
•Győződjön meg arról, hogy az alkalmazottak ismerik a titkosítással kapcsolatos biztonsági eljárásokat. A Trainingnek tartalmaznia kell a titkosítás fontosságát és a titkosított adatok biztonságos kezelésére szolgáló eljárásokat.
•Tartsa naprakészen a titkosító szoftvereket és rendszereket. Rendszeresen készítsen biztonsági másolatot a titkosított adatokról, hogy minimalizálja az adatvesztés kockázatát kulcsfontosságú problémák vagy egyéb események során.
A titkosítás típusai
A szimmetrikus titkosítás egyetlen kulcsot használ a titkosításhoz és a visszafejtéshez, amelyet a kommunikáló feleknek tudniuk kell.
Az aszimmetrikus titkosítás egy pár kulcsot használ: nyilvános kulcsot (amelyet az üzenet címzettjének nem kell tudnia) és titkos kulcsot (amelyet a feladó nem tud). Így az aszimmetrikus titkosítás lehetővé teszi a bizalmas kommunikációt, a hitelesítést és a feladó azonosítását. Egy digitális tanúsítvány képes igazolni a nyilvános kulcs hitelességét.
Ajánlott szimmetrikus titkosítási algoritmusok
•AES–kulcshossz: 128, 192 és 256 bit
•Twofish–kulcshossz: 128-256 bit
•Camellia–kulcshossz: 128, 192 és 256 bit
•Serpent–kulcshossz: 128, 192 és 256 bit
•SNOW 2.0, SNOW 3G – kulcs hossza: 128, 256 bit
•ChaCha20–kulcshossz: 256 bit
(Forrás: NUCIB)
Diffie-Hellman kulcscsere (D-H)
Egy módszer a titkosítási kulcsok biztonságos cseréjére egy nyilvános csatornán keresztül. Ez az egyik első protokoll és gyakorlati példa a kriptográfiában megvalósított nyilvános kulcscsere számára.
RSA (Rivest-Shamir-Adleman)
Az első algoritmus alkalmas titkosításra és elektronikus aláírásra (ellenőrzött digitális aláírás csatolása az adatüzenethez).