Felhő
A felhő, vagy felhőalapú tárhely, egy világszerte megosztott szerverek hálózata. A felhasználó szempontjából ez egy virtuális tárhely, amely bármilyen, az internethez csatlakozó eszközről elérhető.
•Felhőalapú megoldások modellek
•Milyen biztonsági kockázatokkal jár a felhő?
Mi az a felhőalapú számítás?
A számítógépes technológiák és szolgáltatások (felhőalapú tárolás, alkalmazások, számítási teljesítmény) a felhasználó általi közvetlen és aktív irányítás nélküli nyújtását együttesen a felhőalapú számítástechnika kifejezés jelenti.
Ezért a fizikai tárolószervereket úgynevezett tárhelyszolgáltató cégek – felhőszolgáltatók – birtokolják és kezelik, akik felelősek az adatok elérhetővé tételéért és hozzáférhetővé tételéért, valamint a felhőszerverek és az azokon tárolt adatok biztonságának biztosításáért.
A virtuális magánszerver (VPS) a felhőalapú tárhelyszolgáltatás legelterjedtebb formája. Bár a virtuális szerverek megosztják erőforrásaikat, szoftverük elszigetelt, és az egyik VPS-en végzett műveletek nem befolyásolják a másik VPS-t.
Felhőszolgáltatások
A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat leggyakrabban három módban nyújtják:
•Infrastructure as a Service (IaaS)— a felhőszolgáltató számítástechnikai erőforrásokat (tárhely, hálózat, szerverek és virtualizáció) biztosít az ügyfél számára. Az ügyfél bármilyen szoftvert telepíthet és futtathat (beleértve az operációs rendszereket is), de nem kezeli a mögöttes felhőinfrastruktúrát.
•Platform mint szolgáltatás (PaaS)—a szolgáltató számítástechnikai platformot és egy vagy több alkalmazást biztosít. Az ügyfélnek nem kell infrastruktúrát létrehoznia és karbantartania.
•Szoftver mint szolgáltatás (SaaS)— a szállító lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy felhőinfrastruktúrán futó alkalmazásokat használjon. Az ügyfél nem kezeli az egyes alkalmazások infrastruktúráját vagy funkcionalitását (kivéve a korlátozott alkalmazás-felhasználói beállításokat).
Felhőalapú megoldások modellek
A telepítés módja szerint a felhőmegoldások a következőkre oszthatók:
•Nyilvános felhő (public cloud)—a nagyközönség számára ingyenes vagy előfizetési alapon szánt megoldás. A felhőmegoldáshoz internet vagy helyi számítógépes hálózatok útján lehet hozzáférni.
•Privát felhő (private cloud)—kizárólag egy szervezet számára szánt felhőinfrastruktúra, függetlenül attól, hogy belsőleg vagy harmadik fél kezeli, és belső vagy külső helyszínen tárolja. A hozzáférés az interneten és a helyi hálózaton keresztül is lehetséges.
•Hibrid felhő (hybrid cloud)—a nyilvános és privát felhőszolgáltatások kombinációja, gyakran különböző szolgáltatóktól. Ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy bővítse a felhőszolgáltatás kapacitását és/vagy képességeit azáltal, hogy egyesíti vagy adaptálja azt egy másik felhőszolgáltatáshoz, és különböző osztályozások szerint tárolja az adatokat magán- és nyilvános felhőkön egyaránt.
Milyen biztonsági kockázatokkal jár a felhő?
A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági kockázatok manapság fontos téma. A felhőkörnyezet főbb biztonsági kockázatai a következők:
•Az adatok felhőbe való áthelyezése azzal a kockázattal jár, hogy elveszítjük az irányítást felettük. A felhasználóknak meg kell bízniuk a felhőszolgáltatóban, hogy az megfelelően védi adataikat.
•A hitelesítő adatok gondatlan kezelése visszaélésekhez vezethet a támadók részéről. Ez érzékeny adatok szivárgásához vagy a felhőfiókokhoz való jogosulatlan hozzáféréshez vezethet.
•A felhőszolgáltatások a DDoS támadások célpontjává válhatnak, amelyek célja, hogy a hálózati forgalom és a kiszolgálói erőforrások túlterhelésével működésképtelenné tegyék a szolgáltatást.
•A nem megfelelő adattitkosítás adatszivárgáshoz vezethet a felhőalapú tárolás biztonsági megsértése esetén.
•A megbízható adatmentés elengedhetetlen az adatvesztés vagy károsodás elleni védelem érdekében. Az elégtelen biztonsági mentések visszafordíthatatlan adatvesztést okozhatnak összeomlás vagy támadás során.
•A túl széles felhasználói engedélyek az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáféréshez és a visszaélések fokozott kockázatához vezethetnek.
•Biztonsági incidensek fordulhatnak elő a felhőszolgáltató oldalán az infrastruktúra sebezhetőségei vagy konfigurációs hibák miatt.